2011. július 1., péntek

Az ezüstről

Az ezüst kémiai jele Ag, ami a latin Argentum szóból ered.

Olvadáspontja 960,5 Celsius fok. Sűrűsége: 10,49 kg/dm3

Nagyon könnyen megmunkálható, jól formálható fém.

Élénk fényét viszonylag jól tartja, a külső vegyi hatásoknak azonban már nem áll olyan jól ellen, mint az arany. A levegőn nem oxidálódik, kénes környezetben azonban megfeketedik, felületén először barnás, majd kékes fekete ezüst-szulfidból álló bevonat keletkezik. Sokan ezt a rossz minőségnek tuják be, de ez nincs így!

Egy 925 ezrelék finomságú ezüstékszer is könnyen megfeketedik, ha viselőjének a verejtéke vagy a parfümje, testápolója sok ként tartalmaz. Hogy enyhítsék ezeket a problémákat, rendszerint az ötvözött ékszert színezüsttel vagy ródiummal vonják be a gyártók.

A természetben szabad állapotban is előfordul. A leggazdagabb érctelepek Mexikóban, Dél-Amerikában és Kanadában találhatók. Termelésének nagy része nem az ezüstércekből származik, hanem az ólom-, cink-, réz-, és aranyércek feldolgozásának mellékterméke. Az alkalmazandó előállítási módszert az ércek összetétele szerint választják ki. Felhasználása rendkívül széleskörű.

A z ékszergyártáson túl a gyógyászat, fogtechnika, vegyipar, villamos ipar, műszeripar és a galván technika használja. A díszműipar kedvelt anyaga, mivel jó fizikai tulajdonságai miatt rendkívül plasztikus termékek készíthetők belőle cizellálással, préseléssel.

A fémjelzésről...

Magyarországon az összes forgalomba kerülő ékszert fémjeleztetni kell!

Ezt csak egyetlen állami cég, a Magyar Nemesfémvizsgáló és Hitelesítő Zrt. Jogutóda, a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal ( MKEH) végezheti hazánkban.

Az Uniós csatlakozással rengeteg változás állt be fémjelek terén. Többek közt az, hogy más országok fémjelző hivatalaihoz is vihetnek magyar cégek fémjelzésre tárgyakat.

A szomszédos Szlovákia hivatalát igen sok nagykereskedés látogatja meg, kedvező árai és rugalmas ügyintézése miatt. Ez azért fontos, mert az ékszereinkben teljesen legálisan találkozhatunk lengyel, ciprusi vagy szlovák fémjellel, ami teljesen megegyező elbírálás alá esik a magyar fémjelzéssel!

Mindezekről a szabályokról és konvenciós fémjelekről a Hivatal honlapján www.mkeh.hu tudhat meg többet.

A külföldön készült ékszerek is tartalmazzák a gyártó jelét, de ezekbe behozatali fémjelet és hivataljelet is ütnek.

A magyar ötvösnek minden általa készített ékszerbe bele kell ütni a saját névjelét, ami általában 3 nagybetűből áll és csak rá jellemző. A könnyű súlyú ékszerekbe, a névjel mellé elég a finomság beütése.

Az 1,0 grammnál nehezebb arany ékszereket és a 2,0 grammnál nehezebb ezüst tárgyakat be kell mutatni a Hivatalban. Itt különböző módszerekkel megvizsgálják a leadott ékszereket, amiknek a feltüntetett finomság mellett, még az ötvöző anyagokban is meg kell felelniük a szigorú előírásoknak.

Néhány speciális esetben lehet kérni fémjel-mentességet a Hivataltól. Ilyen például a teljesen kövekkel borított ékszer, vagy ami galvanoplasztikával készült és minden része papír vékony. Ebben az esetben írásos igazolást adnak a termék súlyával és egyedi jellemzőivel az ellenőrzött finomságról.

A hivataljel egy nagy H-betű, amit olyankor alkalmaznak, amikor egy több részből álló ékszert, vagy egy hosszabb láncot fémjeleznek.

Összességében miért is jó a fémjelzés? Van-e rá szükség?

A vevők számára jó, hiszen garantálja a finomságot, illetve az összetételt. Sok allergiás tünetet lehet így kiküszöbölni. Az értékét is jobban tartja egy legálisan vásárolt ékszer, mint egy csempész-árú, fémjel nélkül. A garanciális problémák megoldásánál is hasznos lehet, ha vissza tudjuk keresni a készítőt vagy importőrt.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése